Tisztelt Piliscsabai Lakosok!

Az elmúlt időszak néhány, a felelős állattartással kapcsolatos ügyéről szeretném tájékoztatni Önöket. Remélem, szolgál némi tanulsággal vagy legalább elrettentő példával.

Azért döntöttünk az esetek nyilvánosságra hozatala mellett – szigorúan személyi adatok és helyszínek nélkül, így a személyiségi jogokat nem sértjük –, hogy felhívjuk a figyelmet az egyre szigorodó állattartási szabályokra.

Íme néhány eset az elmúlt hónapokból:

▪️ Egy póráz és nyakörv nélkül befogott keverék kutya gazdája jelentkezett, de nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a kutya tulajdonjogát, majd később már nem jelentkezett. Az állat a gyepmesteri telepre került és új gazdát kapott, chipelve és oltva lett. A költségeket a piliscsabai önkormányzatnak kellett fedeznie.

▪️ Egy állattartónak két kutyája került közterületre. A kutyák gazdájának megítélése hatósági oldalról tekintve elég problémás (hamis oltási papírok, chip hiánya, oltások hiánya, ebrendészeti hozzájárulás nem fizetése, ebek bejelentésének hiánya, kutyák felügyelet nélkül közterületen). Az ügyben ebrendészeti bírságot szabtunk ki. A kutyákat az ebrendészeti telepről a gazdájuk elhozta.

▪️ Június elején a település külterületén bejelentettek egy állattartó telepet, ahol nem megfelelő körülmények között tartottak két kuvasz kutyát (az állatvédelmi törvény szerint kutyánként legalább 15 m2 területet kell biztosítani). A kutyák tartási körülményei miatt itt is állatvédelmi bírságot szabtunk ki.

▪️ Egy pénteki napon befogtunk egy boston terrier kutyát, valamint a külterületen bejelentés alapján begyűjtöttünk nyolc darab egy-másfél hónapos kiskutyát, melyek közül kettő már a rátaláláskor nem élt. A boston terrierért jelentkezett a gazda, tetemes bírságra számíthat. A kiskutyákat a gyepmester elszállította, és a menhelyen várnak jobb sorukra.

Ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az állatvédelmi törvény és az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet szabályai két éve lényegesen szigorúbbá váltak. Egy kutya közterületre szökése ma már 450 000 forint pénzbírsággal jár, és nem ez a legszigorúbb büntetési tétel. Az állatvédelmi bírság összege szabott ár, tehát a jogszabályok a jegyzőnek nem adnak mérlegelési lehetőséget a bírság összegének mérséklésére. Sőt több tényállás bizonyítottsága esetén az egyes szabálysértések bírságai összeadódnak. Ezek a bírságok olyan mértékűek lehetnek, hogy az állattartók jó része nagyobb anyagi nehézség nélkül azt nem képes megfizetni. A legjobb az lenne, ha nem kellene bírságolnunk, minden állatunk a tartási helyen maradna és nem veszélyeztetné saját magát (állatgázolás), a környezetét (kutyaharapás, más állatokban kártétel) és a gazdája pénztárcáját.

Tovább szigorodott az is, hogy a jegyző állatvédelmi ügyben hozott határozatát csak bírósági úton lehet megtámadni. Megjegyzem, a határozatok bíróság előtti megtámadásának sok értelme nincs, mert bírságot csak bizonyított esetben szabunk ki. A kiszabott közigazgatási bírságok pedig adók módjára behajthatók. Közigazgatási eljárásban nem mérlegelhetjük, hogy ez a kutya miért került a közterületre – a gazdája lába mellett szökött ki, a kerítést rongálta meg vagy a gazda engedte szabadon –, csak a kutya közterületen tartózkodását vizsgálhatjuk. Ilyenkor persze előjönnek az egyéb gondok is a házi kedvencekkel, például oltatlanság, chip hiánya, ebrendészeti hozzájárulás meg nem fizetése és még sorolhatnánk a szabálytalanságokat, de ezek a legjellemzőbbek.

Arra kérem tehát a Piliscsabán élő kutyatulajdonosokat, fordítsanak nagyobb figyelmet kedvenceikre!

Nagy Zsolt
jegyző

Fotó: www.freepik.com