Amikor valaki fát telepít kertjébe, háza elé, a szabályoknak többnyire nem néz utána, főként azért, mert talán nem is gondolja, hogy vannak ilyen rendelkezések. Pedig több okból sem hátrány, ha tisztában vagyunk a faültetés törvényi szabályozás alapjaival.

A védőtávolságok betartása (telekhatártól, épülettől) a mi érdekünk is, arról nem is beszélve, hogy ha a szomszédsággal megromlik a viszony, az első dolog, amibe belekötnek, hogy a fánk átlóg a kerítésen, árnyat vet a kertre. Ha rossz helyre ültettük növényeinket, akár kötelezhetnek is bennünket ezeknek a kivágására.

A fának területre van szüksége, hogy kialakítsa a gyökérrendszerét a föld alatt és az ágait a föld felett. Ezért fontos, hogy ne ültessünk terebélyes fákat kicsi területre! Szintén kerüljük a telefonvonal és áramvezeték alatti helyeket, illetve az épületek közvetlen közelségét.

Fontoljuk meg az ültetést energiatakarékossági szemszögből is. A lombhullató fák nyáron beárnyékolják a ház déli, keleti és nyugati részét, az örökzöld fák pedig télen a ház nyugati és északi oldalán képeznek szélfogókat.

Gondoljuk meg azt is, hogy a gyorsan növekedő fák gyakran gyengék, és így a viharok áldozatául eshetnek. Képzeljük el a kifejlett fa méreteit és formáját, és vegyük figyelembe, hogy a gyökerei károsíthatják a szennyvízcsatorna vezetékeit, megemelhetik és tönkretehetik a járdát vagy esetleg göröngyössé tehetik a gyepet.

A Piliscsabán érvényes szabályokról, az ültetési távolságokról és a védőtávolságokról a központi jogszabályokban, illetve a települési rendeletekből tájékozódhatunk:

1. Helyi rendelet:

Piliscsaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 14/2020. (VI. 4.) önkormányzati rendelete az alábbi szabályozást tartalmazza:

• Közterületen fás szárú növényt telepíteni csak engedéllyel lehet. Az engedélyt a polgármester kérelemre adja ki.
• A közterületen elültetett növények gondozásáról a közterülettel határos ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
• Közterületen kizárólag az engedélyben meghatározott fák ültethetőek. Elsősorban őshonos, illetve környezetbe illő, környezettűrő fás szárú növények ültetése javasolt. Allergizáló, vagy özönfajok nem ültethetők. Meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető.
• A legkisebb ültetési távolság közterületen:
  • gázvezetékről 2,0 méter
  • egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter
  • fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0–6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0–10,0 méter
  • kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre
  • középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre
  • nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.
• A fás szárú növények ültetését a közművek figyelembevételével kell elvégezni és az erre vonatkozó külön szabályokat (biztonsági övezet előírásait) be kell tartani.
• Közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell.

2. Központi jogszabályokban meghatározott védőtávolságok:

Általános korlátozást jelent a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 2. §-a, mely kimondja, hogy fásszárú növény oda és oly módon telepíthető, hogy az a „biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését”.

Vízvezeték:

A 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet rendelkezik a védősávokról, előírja, hogy a földbe fektetett vízvezeték védősávja 2–2 m távolságig terjed ki. A védősáv területén a vezetékek mindenkori megközelíthetőségét – a karbantartási, felújítási munkák elvégzése céljából – biztosítani kell, ezért ebben a sávban történő fatelepítés esetén az MSZ 7487/2:1980 szabvány az irányadó (a közmű munkaárok széle és a fa törzse között min. 1 m távolságnak kell lenni).

Gázvezeték:

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelkezik a szénhidrogén szállító vezetékek létesítésének és üzemeltetésének szabályozásáról. A vezetékek biztonsági övezetén belül tilos a vezeték biztonságát, életet, testi épséget vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető növényzet ültetése. A vezetékjoggal rendelkező szolgáltató a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja. A védőtávolságra vonatkozó általános szabályokat a 11/2013 (III.21.) NGM rendelet tartalmazza, ami alapján 2–2 méter távolságot kell biztosítani.

Villamos hálózat:

A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmaz biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat, a földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezete 35 kV-nál nem nagyobb névleges feszültség esetén 1–1 m, 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség esetén 1,5–1,5 m.

A föld feletti vezetékek biztonsági övezetében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert, valamint olyan növényzet telepítése és tűrése, amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza. A rendelkezés betartásának segítése érdekében az áramszolgáltató kiadott egy díszfa fajtalistát, amelyek szabadvezetékek alá ültetése javasolt.

Szabadvezetékek alá ültetésre javasolt fák:

Vasút:

A vasúti közlekedés működéséről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az utak forgalomszabályozásáról és közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendelet alapján a pályahálózat működtetője jogosult a közlekedési pályán és annak közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. Közlekedési infrastruktúra közvetlen közelében történő fák tervezése során szükséges ezen szempontok figyelembevétele és egyeztetés kezdeményezése.

Közút

A fa törzse és az út szegélye között az Útügyi Műszaki Előírás (e-ÚT 03.01.11) szerint 0,5 m távolság tartása szükséges. Ez biztosítja az űrszelvény szabadon tartását, de gyakran ez a kritérium nem teljesül.

Fontos a láthatóság biztosítása, nem csak a KRESZ táblákat és forgalomirányító jelzőlámpákat kell láttatni, de biztosítani kell a gyalogos-átkelőhelyek megvilágítását, továbbá a kamerák (térfigyelő, forgalomfigyelő, forgalomszámláló, rendszám felismerő) látómezőjének szabadon tartását is.

Összefoglaló táblázat a védőtávolságokról:

Hivatal