Csodásérmű Boldogasszony-kápolna

Piliscsaba, Templom tér 14.

A Csodásérmű Boldogasszony neogót, lazarista kápolna és rendház története:

A lazarista missziós férfi rend 1895-ben érkezett Piliscsabára. Későbbi rendházuk József Károly főherceg ajándéka volt, amit ebben az évben – vadászbalesetben meghalt László fia emlékére – engesztelésül ajánlott fel a lazarista rendnek.

A lazarista atyák, XIII. Leo pápa kívánságára Grazból érkeztek Piliscsabára, és ez az épület lett a rend első magyarországi missziós háza, sokáig a magyarországi központja. Az épület, amely már az 1800-as évek elején állt, József nádor kastélya volt, majd az 1850-es évektől fia, József Károly vadászkastélyaként funkcionált. József főherceg 1898-ban, László fia halála után – amikor az épületet a lazarista rendnek ajándékozta – neogót stílusban kápolnát építtetett közvetlenül a rendház mellé.

Az első neogót kápolna Magyarországon, melyet Csodásérmű Boldogasszonyról neveztek el, és 1898-ban szenteltek fel. A neogót kistemplom tervezőjét nem ismerjük. A freskókat 1913-ban két olasz mester, Bierti és Gurissatti festették.

1830. november 27-én a Szűzanya megjelent Lauboré Szent Katalinnak, és átadta neki a éremet, amelynek hatására több csoda történt. Szent Katalin szobra a kápolna baloldali mellékoltárán áll.

A lazarista atyák ideérkezésük után – 1898-ra – a vadászkastély épületét rendházzá alakították. Elbontották a tágas belső tereket, több kis szobát alakítottak ki a rendtagok számára. Itt működött a rend noviciátusa és 1927-től teológiai főiskolája is. 1930-tól 1950-ig, a szerzetes rendek feloszlatásáig a lazarista atyák látták el a katolikus lelkészi teendőket Piliscsabán és a klotildligeti zárdában, majd a közben felépült ligeti templomban.

Kiegészítés:

1905-ben Klotildligeten felépült a lazarista rend női rendháza, zárdája, ahol a (lazarista) irgalmas nővérek – akiket vincés nővéreknek is neveztek – főleg betegápolással foglalkoztak, és a rend idős tagjait gondozták.

A Lazarista Missziós Társaság elnevezésű rendet a XVII. század elején Páli Vince alapította Párizsban, a Szent Lázár kolostorban. Célkitűzésük a szegények segítése, gondozása és feléjük az irgalmasság gyakorlása. Alapítójukról vincéseknek is nevezték őket.

A piliscsabai lazarista rendházak sorsa:

• A férfi rendházból 1951-ben tanácsháza, majd önkormányzat, később egyetemi kollégium lett. Homlokzatát, díszítéseit elbontották.

• A női rendházból, zárdából alakították ki a mezőgazdasági szakiskolát.

Érdekesség: 

Amikor Klotildligeten megalakult a templomépítő bizottság, a templom felépítéséhez telket kértek a községtől. A fenyősor – gesztenyesor sarkán lévő  telket kapták, de nem akartak ide építkezni, mert ez a terület a Béthelhez (evangélikusokhoz) tartozott.  A templomépítő bizottság akkori női vezetője, Seereiner Alfonzné ekkor elment az irgalmas nővérek rendfőnökéhez, aki szívesen felajánlotta a templomépítés céljára a saját telkük egy részét (gesztenyesor – Erzsébet királyné útja sarok).

Összeállította: Farkas Márta