A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások (támogatások) iránti kérelmek benyújtásával kapcsolatos fő információk
Eljáró szervezeti egység: Igazgatási Osztály
A kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatványok átvehetők személyesen a Hivatalban vagy letölthetők az adott segélyről szóló almenüpontnál.
A kérelmek kitöltésében, benyújtásában kollégáink segítséget nyújtanak személyesen, vagy a 26 / 575-500-as telefonszámon.
Valamennyi kérelemhez mellékelni kell a jogosultsági feltételt igazoló okiratokat.
Valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igazgatási eljárás tárgyánál fogva illetékmentes, valamint költségmentes.
Szociális ellátások:
I. A települési támogatás: (rendszeres)
- pénzbeli települési támogatás
1. az ápoláshoz nyújtott támogatás
- természetbeni települési támogatás
1. a gyógyszerkiadásokhoz nyújtott támogatás
2. a lakhatáshoz nyújtott támogatás
Ügyintéző: Selmeci Nóra
II. A rendkívüli települési támogatás: (eseti)
1. temetési költségek támogatására nyújtott rendkívüli települési támogatás
2. az önhibájukon kívül felhalmozott közműtartozás esetén nyújtott települési támogatás
3. karácsonyi támogatás
4. rendkívüli, indokolt élethelyzet esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás
- élelmiszer utalvány
- tűzifa támogatás
- Jelentős mennyiségű inert és egyéb hulladék ingatlanon történő felhalmozódása esetén hulladék elszállítás
Ügyintézők: Michellerné Balogh Éva, Pfeiffer Helga
A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
Jogorvoslat:
Az első fokú határozattal szemben minden esetben fellebbezéssel lehet élni.
A fellebbezést az alábbi szerveknek kell címezni:
- ha a határozatot a jegyző nevében hozták meg, akkor a Pest Megyei Kormányhivatalnak
- ha a határozatot a polgármester hozta meg, akkor a Képviselő-testületnek
Kérelmek kitöltéséhez szükséges információk:
A jogosultság megállapításához szükséges az egy családban élő közeli hozzátartozók jövedelmének vizsgálata.
Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Közeli hozzátartozónak számít:
- a házastárs, az élettárs;
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa
vagy élettársa; valamint az 5.2.4.3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;
- az a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek vagy nevelt gyermek - a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével -, aki
- húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik,
- huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat
folytat,
- huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytat,
- tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül,
amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.
A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
Jövedelem:
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával.
A mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85 %-ának, illetve állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel abban az esetben, ha az őstermelő bevétele nem több mint a kistermelés értékhatára. Ha az őstermelő részére támogatást folyósítottak, a bevétel akkor csökkenthető, ha az nem több mint a kistermelés értékhatárának a folyósított támogatással növelt összege.
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani:
az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
A havi jövedelem kiszámításakor
a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt,
b) nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását
megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egyhavi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
Jövedelem típusai
A jövedelemről a kérelemhez mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát.
A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás)
származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját
közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont
szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves
jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Jogszabályok, rendeletek:
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes
szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
- Piliscsaba Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II. 25.) önkorm. rendelete
- Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekjóléti ellátásokról szóló 4/2013. (II. 14.) rendelete
- Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodást
nyújtó ellátásokról szóló 9/2013. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
- Piliscsaba Város Önkormányzata Képviselő-testületének az intézményi élelmezési nyersanyagnormákról és az intézményi
térítési díjakról szóló 15/2014. (IX. 18.) önkormányzati rendelete