Idegenforgalom, látnivalók
Főoldal...
Idegenforgalom, látnivalók
2015-11-16 08:22:25




Szerző: Csíky Balázs


A piliscsabai római katolikus plébániatemplom

A templom a Templom téren található, a 10-es főút mellett. A falu első újkori templomát 1728-ban építették a klarisszák a Szent Szűz nevének tiszteletére. A szegényes sövény falú építmény helyére 1748-ban új templomot építettek, amely azonban már 1764-ben javításra szorult. A falu népesedése újabb templom építését követelte, amely 1778-1781 között épült fel. A templom berendezése, az oltárok, a padok és az orgona a klarissza rend feloszlatása után Budáról került ide. A Szent Margit és Szent Klára oltár 1756-ban készült. A késő barokk orgonát 2000-ben restaurálták. A templom belső festése az 1906-os felújítás során készült.

A Szent Klára oltár üvegszekrényében látható a gótikus, fából faragott Madonna-szobor. A szobor 1350-70 között készülhetett. Valószínűleg az óbudai klarisszák középkori Szűz Mária kolostortemplomának főoltárán állt. A török elől az apácák Pozsonyba menekítették, majd magukkal hozták Budára, amikor 1714-ben visszatértek. A klarisszák a budai várban épült új templomuk Szent Klára oltárán 1756-ban helyezték el. A rend 1782-es feloszlatása után a templom más tárgyaival együtt a Szent Klára oltár a szoborral 1784-ben került a piliscsabai templomba. 1725-ben egy bencés szerzetes végezte el a szobor barokk átalakítását. Az eredetileg trónoló Madonát ábrázoló szobrot álló, öltöztethető kegyszoborrá alakították. Több helyen átfaragták, új részekkel egészítették ki. 1785-ben mégegyszer felújították. A szobrot legutóbb 1979 és 1981 között restaurálták.

A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor a XIX. század első éveiből való. A Templom téren több XVIII. századi épület található, így a régi klarissza szállás, majd vendégfogadó.

Köztéri szobrok

A piliscsabai plébániatemplomtól nem messze, a Tinnye felé vezető országút mellett található az Õsök parkja. A Piliscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezésében 2002-ben elkészült park az egykor Piliscsabán lakó cigány, magyar, német és szlovák ősöknek állít emléket. A park közepén álló emlékművet Szák Kocsis Pál tervezte és ő faragta ki a szoboralakokat.

A Klotild téren, a klotildligeti plébániatemplommal szemben áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz mellszobra, Kutas László szobrászművész alkotása. A szobrot 2003-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300 éves évfordulójára állították fel.

Lazarista rendház és kápolna

József Károly főherceg és Klotild főhercegnő ötödik gyermeke volt László főherceg, aki 1895-ben egy vadászbalesetben vesztette életét. József főherceg fia emlékére piliscsabai vadászkastélyát a lazarista szerzetes atyáknak kívánta adományozni. A tartományfőnök arra hivatkozva, hogy kevés a magyar anyanyelvű lazarista, nem akarta elfogadni az adományt, s a társaság generálisa is visszautasította. József főherceg ekkor XIII. Leó pápához fordult, akinek kívánságára végül is a missziós atyák elfogadták a kastélyt, amely mellé a főherceg kápolnát építtetett számukra. Az 1898-ban felszentelt rendházba és kápolnába Grazból jöttek missziós atyák, megalapítva ezzel az első magyarországi házat, sokáig a társaság hazai központját.

A rendházat az 1800 körül épült kastélyból alakították át, jelenleg a Szent Vince Egyetemi Kollégium működik benne. A neogót kápolna az első Magyarországon, amelynek titulusa a Csodásérmű Szűzanya. 1913-ban Bierti és Gurisatti olasz festők festették ki. A régi rendház mögött 2000-ben szentelték fel a Szent Vince Kollégium új épületét, a Clet Szent Ferenc Házat. Az épületegyüttes a Templom téren, a 10-es számú főút mellett található.

 A református templom

A templom a Szent István király út és a József Attila utca kereszteződésében található. 1939-ben épült Kós Károly stílusában, Sorg Antal tervei szerint, amelyeket Nagybaczoni Nagy Vilmos javaslatai alapján készített el. Nagybaczoni Nagy Vilmos, aki évtizedeken keresztül a gyülekezet gondnoka volt, 1942-43-ban honvédelmi miniszteri tisztséget töltötte be. A zsidó lakosság mentéséért fát ültettek tiszteletére az izraeli Jad Vasem emlékkertben.

1998-ban avatták fel a millecentenáriumra készült székelykaput a templom mellett.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara 

A kar a piliscsabai északi tábor, Perczel Mór laktanya területén épült fel.

1890-től indult meg a nemzeti haderőnek számító honvédség fejlesztése. Erre a fejlesztési időszakra tehető a piliscsabai katonai táborok megalapítása is. Az I. világháború következtében felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia és vele együtt mind a közös, mind pedig a honvéd hadsereg. A trianoni béke szigorúan korlátozta a haderő létszámát, s kizárta fejlesztését. Ennek esett áldozatul a két piliscsabai katonai tábor is. Az elhagyott laktanyákat a húszas évek elején kezdték újra szolgálatba állítani. Először tiszti üdülőt rendeztek be mindkét tábor területén, s a húszas évek közepétől egyre gyakoribb lett az északi tábor katonai célú használata is. 1930-ban már gázvédelmi tanfolyam volt az északi táborban. Az 1930-as évektől azután rendszeressé váltak a tanfolyamok, és vegyiharc-szolgálat működött itt.

A laktanyákban állomásozó 8. gépesített lövészezred részt vett az 1956-os forradalomban, ezért novemberben lefegyverezték és 1957-ben felszámolták. A laktanyákat az ezred lefegyverzésére kirendelt szovjet alakulat foglalta el.

1991 júniusában kivonultak a szovjet csapatok Magyarországról. Még abban az évben felvetődött, hogy az akkoriban csak tervekben létező Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek létesüljön campusa az északi táborban. Az egyetemet 1992-ben alapították meg és ebben az évben kezdett el működni a Bölcsészettudományi Kar Budapesten, a Ménesi úton. Az egyetemi épületek építése 1994-ben kezdődött el Piliscsabán és már szeptemberben meg is indulhatott az oktatás a campuson. Az épületek a magyarországi organikus építészet mintapéldái, oktatják őket a Stockholmi Műszaki Egyetemen. A tervezést Makovecz Imre tanítványai végezték. Az épületeket nagy hittudósokról nevezték el. A Catharineum, Anselmianum, Augustineum, Emericanum, Refectorium és Questura épületeket volt laktanyaépületekből alakították át, a többi épület teljes egészében új építésű. Maga Makovecz Imre tervezte a Stephaneum épületet, amely a campus legnagyobb és központi épülete. Nagyelőadója 600 férőhelyes. Ebben az épületben látható egy 1800-ban magyar mester által festett Szent Anna oltárkép is, amely a jánoshalmi egyházközség ajándéka. Az ideiglenes Auditorium Maximum épületben található Váli Dezső festőművész triptichonja. A Stephaneum épület előtt három szobor áll. Olasz márványból készült két szobor, Szent István szobra, amely Péterffy László alkotása, és Raffay Dávid műve, amely Aquinói Szent Tamást mintázza. A harmadik szobor Arisztotelész szobra, franciaországi homokkőből készítette Takács Máté. A szobrokat a millennium emlékére állították fel, a Millenniumi Kormánybiztos Hivatala támogatásából. Az Ambrosianum épület aulájában látható az a Pázmány Pétert ábrázoló bronzszobor, amelyet 1922-ben Vastagh György szobrászművész készített, és amely 1948-ig a Pázmány Péter nevét viselő budapesti tudományegyetem központi, Egyetem téri épületének aulájában állt. Az Ambrosianum épület aulájában márványtábla emlékeztet az egyetem (újra)alapítására. Az Anselmianum épület falát Szervátiusz Tibor feszülete díszíti. A valamikori katonai táborok emlékére hozták létre a honvéd emlékszobát, amely a Questura épület mellett tekinthető meg.

A Refectorium épületben működik a Zakeus Étterem, amely étterem funkciója mellett az egyetem menzája is. A campusnak saját vasúti megállója és buszmegállója is van. A Pázmáneum vasúti megálló épülete korhű századfordulós épület, így emlékeztet arra, hogy a valamikori tábori megálló helyén áll.

1994-től működik a campus épületeiben az 1992-ben alapított és a következő évben államilag elismert Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, amelyen jelenleg mintegy 2500 hallgató tanul. A karhoz négy kollégium és az angolkisasszonyok szerzetesrend által fenntartott Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium gyakorlóiskola kapcsolódik. A lazaristák Szent Vince Kollégiuma három helyen működik, ezek közül az egyik a campus területén található Marillac Szent Lujza Ház, amely egyben lazarista rendház is. A Mátyás király utcában két leánykollégium van. Az egyházközségi nővérek működtetik a Szent Péter Kollégiumot, a Mária Szíve Leányai Társasága pedig a Boldog Gizella Kollégiumot. Mindkét társaságnak a kollégium mellett található a magyarországi központi háza is. A Szent István úton áll a Summa Vitae Otthonház, amely fogyatékos fiatalok otthona, és egyben egyetemi kollégium.

Iosephinum

Az egykori Béri Balogh Ádám laktanya, az ún. Déli tábor, később ugyancsak szovjet laktanya területét 1999-ben vásárolta meg az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Magyar Tartománya a soproni, budapesti és váci rendházak kárpótlási összegeiből. A Szent Józsefről Iosephinumnak elnevezett intézmény ma elsősorban egyetemi lánykollégium. A kollégium és a porta épületét Siklósi József, Ybl-díjas építész tervezte. A kollégium épülete 2004-ben elnyerte Pest Megye Építészeti Nívódíját. Az épületet 2003-ban szentelték fel.

       A Iosephinum területén, a Gál Ferenc sétány mellett található dr. Gál Ferencnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapító rektorának bronz mellszobra, melyet Péterffy László szobrászművész készített 2002-ben. Ettől nem messze áll a 2004-ben felállított Befejezetlen Madonna című szobor, amelyet a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászművész makettje alapján Benke Zoltán szobrászművész faragott ki.

Természeti értékek

1990-ben nyilvánította védetté a Pest Megyei Tanács Klotildliget fasorait, fáit. Különösen értékes a Szent László király út vadgesztenye sora, a Széchenyi István út fekete fenyő sora és a Kossuth Lajos utca platánfái. Egyedül álló fákat is védetté nyilvánítottak, mint például a Mátyás király utca 34/b szám alatt, egy századfordulós úrilak előtt álló hatalmas tölgyet.

Piliscsabától északra a Pilis, délre a Budai-hegység helyezkedik el. A kirándulóknak a következő túraútvonalakat ajánljuk:

A Pilisben az Iluska-forrás a piros kereszt, majd a piros jelzésen érhető el. A forrástól továbbindulva a piros és sárga, majd a piros jelzésen a Klotild-barlanghoz lehet eljutni.

A község fölé magasodó Nagy-Kopasz hegyről tiszta időben látszik az esztergomi bazilika és át lehet látni Szlovákiába is. Kedvelt kirándulóhely a Sas-szikla is, amely a Zajnát-hegyekben, a Vörös-hegytől nem messze található.

A Budai-hegységben a kék jelzés a kálvária mellett vezet el. A Kálvária-dombon 1852-ben felállított és 1991-ben és 1994-ben felújított kálvária és kálváriakápolna áll, és szép kilátás nyílik a községre. Az országos kék túra útvonala mellett találhatóak a Csabai gomba, Ördög oltár és Kígyószikla nevű sziklák, valamint kissé távolabb, már a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén az Erzsébet-kút is.

A Tinnye felé menő út mellett található a Garancsi-tó.

Kedves piliscsabaiak és Piliscsabára látogató erdőjárók !
 
Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy a Piliscsabai Természetjáró Egyesület új túraútvonal felfestését fejezte be a hétvégén.A kék háromszög jelzés a piliscsabai állomástól indul – itt halad keresztül az Országos Kék Túra is – és a Nagy Kopaszra érkezik, ahonnan szép kilátás nyílik a környező hegyekre, dombokra.Tiszta időben többek között az esztergomi Bazilika is látható.
 
Jó túrázást kívánunk az új útvonalon !
Piliscsabai Természetjáró Egyesület
 
2013. október 27.


Csatolt anyagok:
oldalanyagok/emlekhelyek_es_emlekmuvek_piliscsaba_varos_igazgatasi_teruleteben.pdf


Ajánlott képgaléria: megtekintés
Copyright 2013.
Piliscsaba Város Önkormányzatának hivatalos honlapja.