Igazgatási Osztály - dokumentumok letöltése
Főoldal...
Igazgatási Osztály - dokumentumok letöltése
2016-03-17 12:27:19




Tartalom:

  • Szociális ügyek
  • Birtokvédelem
  • Kereskedelmi tevékenység
  • Fakivágási engedélyezés
  • anyakönyvi ügyintézés
  • Ebösszeírás

 

Hivatal/ Igazgatási Osztály/ Szociális Ügyek

 1.       Közgyógyellátás méltányosságból

Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

A támogatás olyan személynek ítélhető meg, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-t (2013-ban: 42.750 Ft) meg nem haladja, egyedül élő esetén 200%-t (2013-ban: 57.000 Ft), továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíjminimum összegének 20%-át (2013-ban 5700 Ft) meghaladja.

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell benyújtani.

Csatolandó mellékletek: 

  • a jogosultságot igazoló okirat
  • a havi rendszeres gyógyító ellátásokról az előírt háziorvosi igazolás, melyet a kérelmezőnek is alá kell írnia borítékba helyezés előtt.

Ügyet intéző szervezeti egység:

Igazgatási Osztály

Döntést hozó szerv neve:

Jegyző

Az eljárás illetékmentes!

 

Jogszabályok: 

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és ellátásokról 50. § (1) bek. (4)-(6) bek. 50/A.§ - 50/E. § 51. §, 52.§

A háziorvosi igazolást zárt borítékban a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon a „háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez” szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét és bélyegzőszámát is, valamint kérelmezőnek aláírásával kell ellátni.

A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa igazolja.

63/2006. (III. 27.) kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 35. §. , 36. § - 49. §

 

2.       Lakásfenntartási támogatás

Általános információk

A háztartásban élő minden személy jövedelmi és vagyoni helyzete kerül vizsgálatra a hatályos jogszabályok értelmében.

Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem kiszámításánál a következő fogyasztási szerkezetet kell figyelembe venni:

  • a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0;
  • a második: 0,9;
  • minden további nagykorú arányszáma 0,8;
  • a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8
  • és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7

A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság (normatív és helyi támogatás esetén eltérő) és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Ez egy négyzetméterre vetítve legfeljebb 450 forint lehet.

A lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, a folyósítás a megjelölt szolgáltató részére történik.

A támogatás egy évre állapítható meg.

A lakásfenntartási támogatás ugyanarra a lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

 

A normatív lakásfenntartási támogatásra az a személy, család jogosult, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj minimum (2013 évben 28.500,-Ft) 250%-át, azaz jelenleg 71.250,-Ft-ot, a jogosultság feltétele továbbá, hogy a háztartás egyik tagja sem rendelkezhet vagyonnal.

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell beadni.

Csatolandó mellékletek:

  • a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, előző havi NETTÓ jövedelemigazolás, tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolás, családi pótlék;
  • a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása lakásbérleti vagy adásvételi szerződés;
  • a fogyasztási azonosító igazolása a kért szolgáltató számlájával;
  • szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okirat;
  • a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás;
  • a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról;
  • álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központja illetékes kirendeltsége (Zsámbék) által kiadott igazolás, határozat;
  • a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat;
  • különélés tényének igazolása
    Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

 

Ügyet intéző szervezeti egység:

Igazgatási Osztály

Döntést hozó szerv neve:

Jegyző

Az eljárás illetékmentes!

Jogszabályok:

 

 3.       Ápolási Díj

Ápolási díjban részesülhet az a hozzátartozó, aki a tartósan gondozásra szoruló tartós beteg hozzátartozóját ápolja.

Általános információk

Tartósan gondozásra szoruló személy nagykorú hozzátartozójának részére biztosított anyagi hozzájárulás.

18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolásához biztosított anyagi támogatás

18. életévét Tartósan beteg az a személy:

  • 3 hónapnál hosszabb ideig szorul idegig szorul állandó ápolásra, gondozásra.

Kötelező mellékletei:

  • A formanyomtatványon kiadott háziorvosi igazolást arról, hogy az ápolt tartósan beteg személy. A háziorvosnak meg kell jelölnie, hogy az igazolást, mely betegellátási intézmény szakvéleménye alapján adta ki.
  • Az ápoló családjában felnőttkorú személyek a munkáltató által kiállított pecséttel hitelesített előző havi nettó fizetés igazolás.
  • Amennyiben az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltató által kiállított pecséttel hitelesített igazolás a munkaviszonyban naponta ledolgozott órák számáról.
  • Amennyiben a családban van olyan felnőttkorú személy, aki jövedelemmel nem rendelkezik, a munkaügyi központ fél évnél nem régebbi igazolása, hogy a munkaviszonnyal nem rendelkező személy ellátásban részesül, vagy nem.
  • 18 év alatti gyermek 1 hónapnál nem régebbi tanulói viszony igazolása.
  • 18 életévét betöltött fiatalkorú nappali tagozaton tanuló személy 1 hónapnál nem régebbi tanulói/hallgatói jogviszony igazolása
  • Egyedülálló szülő esetén jogerős bírói végzés a válás tényéről, amennyiben a szülő élettársi kapcsolatot folytatott 2 tanú által hitelesített nyilatkozat a különélés tényéről.
  • Egyedülálló szülő esetén jogerős bírói végzés a gyermektartás összegének meghatározásáról, amennyiben a szülő számára állam által megelőlegezett tartásdíjat állapítottak meg a jogerős határozatot, amennyiben a szülő 2 tanúval hitelesített nyilatkozata, hogy gyermektartást nem kap, valamint ennek oka.

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell beadni.

Ügyet intéző szervezeti egység:

Igazgatási Osztály

Döntést hozó szerv neve:

Polgármester

Az eljárás illetékmentes!

Jogszabályok:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény40.§-44.§

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet 25.§-30.§

4/2012. (II. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 16.§

 

4.       Temetési segély


Támogatás adható annak a szociálisan rászorult személynek aki az elhunyt személy temettetéséről gondoskodott. Abban az esetben igényelhető a segítség, ha az illető családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát (2013-ban: 85.500 Ft). A támogatás összege a jövedelem nagysága szerint változó.

A temetési segély összege maximum 150.000 Ft lehet, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban.

A kérelemhez csatolni kell:

-       a temetés költségeiről – a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát;

-       az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát;

-       a kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolását.

 

Ügyet intéző szervezeti egység: 

Igazgatási Osztály

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell beadni.

 

Döntést hozó szerv neve:

Polgármester

Az eljárás illetékmentes.

Jogszabályok: 

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról 46. §

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól32.§, 33.§

 

5.       Átmeneti segély

 

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

Átmeneti segélyben lehet részesíteni kérelemre azt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, szociálisan rászorult személyt, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj[1] mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

Az átmeneti segély természetben is adható támogatás, amelynek formája tűzifa és Erzsébet utalvány lehet.

A kérelemhez csatolni kell:

-      a kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolását.

Ügyet intéző szervezeti egység: 

Igazgatási Osztály

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell beadni.

Döntést hozó szerv neve:

Polgármester

Az eljárás illetékmentes.

Jogszabályok:

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról 47. §

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013 (II.18.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

 

Hivatal/ Igazgatási Osztály/Birtokvédelem

 

Amennyiben a birtokost birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. Az ügyintéző a kérelem alapján tárgyalást, illetve szükség estén helyszíni szemlét tart, majd a bizonyítékok értékelését követően döntést hoz.

A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

 

A jegyző előtti birtokvédelmi ügyben ügyfél:

- a birtokvédelemért folyamodó panaszos

- és a birtoksértést elkövető (panaszolt) személy is.

 

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét)

- a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét)

- az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét)

- a birtokvitával érintett dolog megjelölését

- a jegyző illetékességét megalapozó adatokat

- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet

- a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket

 

Kérelemnek tartalmaznia kell, hogy: ki (név, pontos cím), mikor (év, hó, nap) és milyen birtoksértést követett el.

 

Csatolni kell továbbá:

- a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat (szakember, szakértő, tanú nyilatkozat, stb.). A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.

- amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapját, bérleti szerződés, vagy adás-vételi szerződés másolatát,

- képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumokat,

- 3000 Ft. eljárási illetéket a kérelmen illetékbélyegben leróva.

 

Amennyiben minden adat a hatóság rendelkezésére áll, úgy szükség esetén meghallgatást, vagy helyszíni szemlét tart. Ezt követően dönt a birtokvédelmi kérelem ügyében.

Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett, jogszabálysértés esetén a határozat közlésétől számított 30 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát.

 

A Polgári Törvénykönyv a birtokvédelem további két eszközét ismeri:

a) birtokvédelem önhatalommal:

A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa azt, hogy birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak.

Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene (Pl. túllépi az arányos mértéket az, aki úgy akarja megakadályozni a gépkocsival való behajtást az ingatlanára, hogy megrongálja a gépkocsit.)

b) birtokvédelem bírói úton:

A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

 

Hivatal/ Igazgatási Osztály/Kereskedelmi tevékenység

A kereskedelmi tevékenység végzését be kell jelenteni a hatóságnál. Bizonyos tevékenységeknél elegendő a bejelentés, más esetekben viszont elengedhetetlen a működési engedély. A kereskedő a tevékenységét érintő fontosabb változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

A bejelentést mozgóbolt, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint üzleten kívüli kereskedelem esetében a kereskedő székhelye szerinti településen, míg egyéb kereskedelmi tevékenységek esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti településen kell megtenni. A Piliscsaba területén tevékenykedő kereskedők a jegyzőjénél tehetik ezt meg.

A hatóság a bejelentések, illetve a működési engedélyek alapján nyilvántartásba veszi a kereskedelmi tevékenységeket.

A kereskedelmi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok:

-       nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

-       haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat

-       közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

-       vállalkozói igazolvány, kistermelői igazolvány vagy cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat

-       NAV-bejelentés a tevékenységről

-       vásárlók könyve

Ezek a dokumentumok üzemeltető-váltás esetén is szükségesek.

A bejelentés és a működési engedély módosítása:

A kereskedő a nyilvántartás tartalmát érintő adatváltozást haladéktalanul köteles bejelenteni. Ide tartozik:

-       cégnév

-       székhely

-       cégjegyzék szám

-       egyéni vállalkozó nyilvántartási szám

-       kistermelő regisztrációs szám

-       statisztikai számjel

-       üzlet elnevezésének változása

-       új termékek felvétele

Az üzlet nyitvatartási idejében bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a kereskedő hatóságnak.

A módosítás bejelentése illetékköteles. Az ügyintézéshez szükséges illeték befizetéséhez illetékbélyegre van szükség.

A kereskedelmi tevékenység megszüntetését a kereskedő köteles hatóságunknak haladéktalanul bejelenteni, amennyiben működési engedéllyel rendelkezik annak egyidejű visszaadásával.

Jogszabályok:

-       a vállalkozások működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása, a szolgáltatási tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

-       a kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény

-       a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet

 

Ügyet intéző szervezeti egység: 

Igazgatási Osztály

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi formanyomtatványon kell beadni.

 

A kérelem illetékköteles. A illeték mértéke 3000 Ft, melyet a kérelmen illetékbélyeg formájában kell leróni.

 

Hivatal/ Igazgatási Osztály/Fakivágási engedélyezés

Piliscsaba közigazgatási területén a magán- és közterületi fakivágás is engedély köteles.

Nem kell engedélyt kérni a gyümölcsfák illetve a mellmagasságban mért 10 cm-t meg nem haladó törzsátmérőjű erdei fák esetében.

A kérelem benyújtását követően a Hivatal szakértője megvizsgálja a kivágandó fát illetve meghatározza a kivágandó fa pótlásának helyét, idejét illetve az ültetendő fa fajtáját. A kivágás engedélyezésével kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

A kérelem illetékköteles. A illeték mértéke 3000 Ft, melyet a kérelmen illetékbélyeg formájában kell leróni.

Jogszabályok:

a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendelet, Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Piliscsaba természeti értékeinek védelméről és fenntartásáról szóló 2/2007.  (II. 20.) rendelet

Ügyet intéző szervezeti egység: 

Igazgatási Osztály

A kérelem benyújtása:

A kérelmet az alábbi (magánterületen) vagy az alábbi (közterületen) formanyomtatványon kell beadni.

TÁJÉKOZTATÁS ANYAKÖNYVI ÜGYEK INTÉZÉSÉHEZ

 

Általános tudnivalók

A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet ott kell anyakönyveztetni, ahol az adott anyakönyvi esemény történt/történik.

A 2014. július 1. előtti anyakönyvi eseményeket előbb az elektronikus anyakönyvben kell rögzíteni (ami az adott anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye szerinti anyakönyvvezető feladata), s csak ezután van mód anyakönyvi kivonat kiállítására.

Anyakönyvi kivonatot az előzetesen kitöltött „Kérelem anyakönyvi kivonat kiállítása iránt” című nyomtatvány Hivatalunkhoz való beérkezése után tudunk kiállítani. (Letölthető, vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen kérhető.)

  1. A még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről (2014. július 1. előtti) anyakönyvi kivonat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.
  2. Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről (2014. július 1. utáni) anyakönyvi kivonat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes.
  3. Ha a kérelmező az anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetője illetékes.

Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani (ÉRVÉNYES személyigazolvány/jogosítvány/útlevél, személyi azonosítót és lakcímet igazoló igazolvány). (A születés, házasságkötési szándék, haláleset bejelentéséhez szükséges további iratokat lásd alább.)

Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat a központi anyakönyvi szerv által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről.               

A külföldön kiállított okirat a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.)

Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel az anyakönyvben szereplő adat az irányadó (pl. eltérő adat szerepel a személyigazolványban és az anyakönyvben az ügyfél/érintett személy családi nevét illetően).

Anyakönyvi ügyek elektronikus úton NEM INTÉZHETÕEK.

Az anyakönyvi kivonat kiállítása születést, házasságkötést, halálesetet követően első ízben illetékmentes. Illetékmentes továbbá a szülők házassági anyakönyvi kivonata gyermek születéséhez. A nem illetékmentességi okokból kiállított anyakönyvi kivonatok kiállításának illetéke 2000 forint.

2014. július 1. után anyakönyvi másolat és értesítés kiállítása már nem lehetséges, minden esetben anyakönyvi kivonat - vagy hatósági bizonyítvány (csak abban az esetben, ha a az elektronikus anyakönyvnek nem tartalma az az adat, amely a papír alapú anyakönyvnek igen) - kiállítására van mód.

 

Születéssel kapcsolatos ügyek

 

  1. 1.      Otthon született gyermek anyakönyvezése
    1. a gyermek születését az azt követő első munkanapon, legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni
    2. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
    3. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja és jelenti be (szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szülésznő szakképesítést vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítést szerzett szülésznő, aki szerepel az egészségügyi dolgozókról vezetett működési nyilvántartásban).
    4. d.      Ha az intézeten kívüli születésnél felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
    5. e.       a gyermek családi jogállásának tisztázása céljából szükséges továbbá a szülők 3 hónapnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonata/a gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat
    6. 2.      Apai elismerő nyilatkozat születendő gyermekre
      1. a.      szükséges közokiratok, iratok: érvényes személyigazolvány /útlevél/jogosítvány, személyi azonosítót és lakcímet igazoló igazolvány mind az édesanya és mind a nyilatkozatot tevő apa részéről, az édesanya családi állapotát igazoló okirata (amennyiben nem hajadon családi állapotú), szakorvosi bizonyítvány (tartalma: fogantatás vélelmezett időpontja, szülés várható időpontja, helye, szakorvos neve, aláírása, keltezés)

 

Házassággal kapcsolatos ügyek

 

  1. 1.      Házasságkötési szándék bejelentése
    1. A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető, de a házasságot ott kell megkötni, amely anyakönyvvezetőnél a bejelentés történt.
    2. A házasságkötési szándékot a házasulók együttesen, személyesen kell, hogy bejelentsék, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben a házasulók nem értik és nem beszélik a magyar nyelvet, tolmácsra is szükség van. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy – ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel – az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti.
    3. A házasság legkorábban a bejelentéstől számított 31. napon köthető meg. Rendkívüli esetben a várakozási idő alól felmentés kérhető, mely kérelmet a házasságkötés helye szerinti jegyző bírálja el 8 napon belül. (Letölthető, vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen kérhető.)
    4. A házasság megkötésére vasárnap és munkaszüneti napokon (január 1., március 15., Húsvér, május 1., Pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 24-26.) nincs lehetőség.
    5. A házasság megkötése hivatali munkaidőben (hétfő: 8:00-18:00, kedd, szerda, csütörtök: 8:00-16:00, péntek: 8:00-14:00) díjmentes. A hivatali munkaidőn túli házasságkötés díjköteles, valamint kérelmezni kell, a kérelmet a házasságkötés helye szerinti jegyző bírálja el. (Letölthető, vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen kérhető.)
    6. Szükséges közokiratok, iratok: érvényes személyigazolvány/útlevél/jogosítvány, személyi azonosítót és lakcímet igazoló igazolvány, családi állapotot igazoló okirat (amennyiben a felek nem hajadon/nőtlen családi állapotúak), születési anyakönyvi kivonatok. (A bejelentkezéskor az eljárás megkönnyítése céljából a tanúk adatai is szükségesek, ehhez személyazonosságukat, személyi azonosítójukat, lakcímüket igazoló igazolványaikra vagy azok másolatára van szükség, amennyiben személyesen nem tudnak megjelenni.)

 

  1. 2.      Házassági névviselési forma módosítása
    1. A házassági névviselési forma módosítása iránt kérelmet kell benyújtani. (Letölthető, vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen kérhető.) E kérelem bármely anyakönyvvezető (vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselő) előtt benyújtható, az eljárás illetéke 5000 forint. Az illetékbélyeget a kérelemre kell ragasztani.

 

Névváltoztatás

 

  1. 1.      Születési névváltoztatás

 

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – a központi anyakönyvi szerv engedélyezheti.

A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.

Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.

A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

 A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

 

  1. 2.      Házassági névváltoztatás

 

A volt házastársa nevét viselő személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha

a) a házasság megszűnt, és

b)személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta.

 

Haláleset

 

A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha az a bejelentő rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.

         Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának.

         Az intézeten kívüli (otthon, közúton) történt halálesetet az elhalttal együtt élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.

 

Hazai anyakönyvezés

 

A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését.

A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. (Letölthető, vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen kérhető.)

A hazai anyakönyvezés iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, melyet hiteles magyar fordítással (és amennyiben szükséges diplomáciai felülhitelesítéssel) kell ellátni. Csatolni kell továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez (amennyiben az érintett személy(ek)nek nincs személyi azonosítója és magyarországi lakóhelye) szükséges iratokat (adott ingatlan tulajdonosának aláírása, amelybe az érintettet be kívánják jelenteni, tulajdoni lap bemutatása is szükséges



Csatolt anyagok:
oldalanyagok/4699161401-210_2009_korm__rend__nyilvantartas_kereskedokrol.xls
oldalanyagok/hatosagi_bizonyitvany.pdf
oldalanyagok/ebosszeiro_adatlap.docx
oldalanyagok/szuletes_hazai_anyakonyvezese.doc
oldalanyagok/nyilatkozat_intezeten_kivuli_szuletesrol.docx
oldalanyagok/kulfoldon_szuletett_gyermek_magyarorszagi_nyilvantartasba_vetele.doc
oldalanyagok/kerelem_varakozasi_ido_aloli_felmentesrol.docx
oldalanyagok/kerelem_szulo_nevvaltoztatasanak_atvezetesere_szuletesi_anyakonyvi_bejegyzesben.doc
oldalanyagok/kerelem_munkaidon_kivuli_hazassagkotes_engedelyezesehez.docx
oldalanyagok/kerelem_anyakonyvi_kivonat_kiallitasa_irant.doc
oldalanyagok/hazassagi_nevviselesi_forma_modositasa.odt
oldalanyagok/hazassag_hazai_anyakonyvezese.doc
oldalanyagok/kozterulet_bontasi_engedelykerelem.docx
oldalanyagok/apolasi_dij_megallapitasahoz_kerelem_uj.docx
oldalanyagok/telephely.xlsx
oldalanyagok/kereskedelmi_nyomtatvany-bejelenteshez.doc
oldalanyagok/kerelem-_temetesi_segely.doc
oldalanyagok/kerelem-_normativ_lakasfenntartasi_tamogatas.doc
oldalanyagok/kerelem-_kozgyogyellatas.doc
oldalanyagok/kerelem-_atmeneti_segely.doc
oldalanyagok/fakivagas_kerelem_magantulajdonu.doc
oldalanyagok/fakivagas_kerelem_kozteruleti.doc
oldalanyagok/birtokvedelmi_kerelem.doc


Ajánlott képgaléria: megtekintés
Copyright 2013.
Piliscsaba Város Önkormányzatának hivatalos honlapja.